Debrecen a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először. A város történetének fontos állomása volt, amikor Nagy Lajos királytól 1361-ben kiváltságlevelet kapott, s ezzel a mezővárosok közé emelkedhetett. A XVI. századtól már vásárközponti szerepet is tulajdonítanak Debrecennek, emellett a reformmozgalom is hamar gyökeret vert a városban ? csak 1715-ben jelenhetett meg itt a római katolikus egyház.

A történetírás következő fejezetébe Debrecen nagybetűkkel írta be magát azzal, hogy 1693-ban I. Lipót magyar királytól, német-római császártól szabad királyi város címet kapott. Híres vásárain különböző földrészek árucikkeihez lehetett hozzájutni. A piactartáson és a mezőgazdasági tevékenységen kívül az oktatásban is nevet szerzett magának a város, hiszen a Református Kollégiumban számos jelentős személyiség tanult.

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc is különleges szerepet szánt Debrecennek, hiszen öt hónapra a cívisvárosba költözött az országgyűlés, így Debrecen ideiglenes fővárossá vált. A XIX. század közepén ipari fejlődésnek indult Debrecen, de a Csokonai Színház révén a kultúra is magasabb szintre érhetett. A gőzvasút megjelenésével a belváros már-már nagyvárosi jelleget öltött, grandiózus látványú vasútállomás, megyeháza, a Nagyerdő környékén pedig drága villák épültek. Az évszázad végére a fővárost is megelőzve létesítettek gépi vontatású közúti vasutat a cívisvárosban.

A világháború után Debrecen az ország szélére sodródott, de a gazdasági válságot különféle fejlesztésekkel és köszönhetően a gyógyvíznek, sikerült átvészelnie.

A II. világháborúban újra krízis előtt állt a város, az 1944 júniusában történt bombázásokban az épületek 70 százaléka szenvedett valamilyen sérülést. A helyreállítások ideje alatt átmenetileg ismét az ország fővárosává vált Debrecen, ugyanis itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

Az 1956-os forradalomban is fontos szerep jutott a városnak, hiszen a debreceni egyetemisták a budapesti tüntetést megelőzve vonultak az utcára, s itt dördült el az első ? halálos áldozatokat is követelő ? ?56-os sortűz.

További információk itt!